A gyakorlat célja, hogy elgondolkodtasson azzal kapcsolatban, hogy hogyan mesélünk el történeteket, és hogy a sztereotípiákat és az azokhoz kapcsolódó előítéleteket hogyan alakítja a média és hogy ez hogyan befolyásolja a társadalomról alkotott képünket.
A csoportot kisebb, 4-5 fős csoportokra kell osztani. Minden csoport kiválaszt egy hang- vagy videóanyagot az előre kiválasztott anyagok közül.
PÉLDÁK
A reprezentációk megkérdőjelezése
Hogy jobban észrevegyék és kritikusabban viszonyuljanak a sztereotipikus reprezentációkhoz, a következő kérdéseket kell feltenni a gyakorlat során:
- Ki készítette?
- Mikor készült?
- Mi volt a cél?
- Kinek előnyös ez a megjelenítés? vagy: Milyen szerepeket, szemléletet támogat?
- Ki az akinek nem előnyös ez a megjelenítés? vagy: Kiknek az álláspontját, szemléletét nem veszi figyelembe?
- Kit vagy mit nem mutat be?
A rendelkezésre bocsájtott anyagokat használva kiindulópontként a képzés résztvevőin az alábbi kérdések közül a lehető legtöbbet próbálják megválaszolni:
1) Válasszanak ki egy adott csoportot, ügyet vagy jelenséget és ezután keressék meg ennek különböző reprezentációját újságokban, tévében, magazinokban, rádióadásokban, irodalomban, weboldalakon.
- Figyeljék meg a mintázatot ezekben a reprezentációkban a megjelenítésbeli hasonlóságokkal kapcsolatban
- Mutassanak be sztereotípzáló vagy általánosító kategóriákat használó eseteket
- Azonosítsák be az értékítéleteket abból a szempontból, hogy kinek van hatalma, ki old meg problémákat, hogyan oldanak meg problémákat.
2. Határozzák meg, hogy az egyes reprezentációk kinek készültek, ki volt a célközönség:
- Milyen közönségnek mivel akarnak tetszeni?
- Kiknek az értékeit és nézeteit akarják igazolni vagy megerősíteni?
- Hogyan kapcsolódnak egyes termékek egyes meghatározott közönségnek szóló reprezentációkhoz?
3. Határozd meg, hogy az egyes reprezentációkból mi hiányzik vagy mit hagytak ki belőlük?
- Mik azok a komplex jellemzők vagy eltérések, amelyeket nem mutatnak meg?
- Találjanak ellenpéldákat vagy alternatív megjelenítési módokat.
4. Gondolják át, hogy hogyan befolyásolhatnak minket a különböző nemi, faji vagy életkori sztereotípiák illetve reprezentácók
- Szedjenek össze másokról vagy magukról szóló leírásokat, és mutassák meg ezekben a sztereotipizálást/általánosítást
- Beszéljék át, hogy a fogyasztási szokásaink hogyan tükrözik a reprezentációknak/sztereotípiáknak való megfelelési kényszert
- Tanulmányozzanak történeteket, tévéműsorokat vagy reklámokban bemutatott jeleneteket.
- Mi az amit bemutatnak és mi az amit kihagynak?
- A csoportok vitassák meg a kérdéseket majd számoljanak be a vitáról a megbeszélt időtartam után.
A gyakorlat vezetője kérje meg a csoportot, hogy mondjanak történeteket, amelyek megkérdőjeleznek meglévő sztereotípiákat, illetve gondolják végig, hogy hogyan lehet megírni, elmesélni történeteket sztereotípiák nélkül.
1 óra
4-10
internet kapcsolat
El?re kiválasztott hang és képanyag, valamint a lejátszásához szükséges eszköz (csoportonként)
papír, íróeszközök
A gyakorlat célja, hogy a résztvevők megértsék, hogy a reprezentációk az egyszerű kommunikáció eszközei, amivel gondolatokat, történeteket vagy híreket lehet egyszerűen elmondani, ugyanakkor ezzel párhuzamosan alakítják azt is, ahogy a valóságot észleljük.
Emellett cél, hogy elemezzék azokat a rendszerszint? erőket, amelyek a reprezentációt használva konstruálják meg és tartják fenn saját ideológiai rendszerüket.
A média-reprezentációnak vannak bizonyos jellemzői, amelyet a workshop résztvevőinek meg kell érteniük, hogy megfelel?en tudják kezelni ezeket.
A reprezentációk a következ módon működnek:
- A reprezentációk kategóriákra vonatkozó általánosítások, és meghatározzák, hogy bizonyos események, ötletek vagy emberek miért tartoznak az adott kategóriába.
- A reprezentáció lehet egy kép, egy képsorozat vagy egy teljes m?sor, lehet írott vagy él? szó vagy dalszöveg is.
- A reprezentáció arra készteti a közönségét, hogy bizonyos meghatározott, preferált módon értsék meg és értsenek vele egyet.
- A reprezentációk ismétlődő elemeket tartalmaznak, amelyek idővel megszokottá válnak. Minél többet látjuk ezeket az ismétlődő elemeket, annál inkább természetesnek vagy normálisnak fog tűnni az adott reprezentáció.
- Azok a kategóriák, amiket ilyen módon megszokunk, ezután már a gondolkodásunk részévé válnak.
- Ez egy olyan módszer amivel gondolatokat, történeteket vagy híreket lehet egyszer?en elmondani.
Ugyanakkor a reprezentáció sokkal fontosabb dolog, mintsem, hogy csupán egy könnyen használható kommunikációs eszközként tekintsünk rá: a reprezentációkban egy adott néz?pont jelenik meg. A reprezentációban rejlő jelentés eleve tartalmazza az értékítéletet is.
Minden reprezentációban benne van az azt készít?k álláspontja, tehát:
- A "valóság" amihez az adott médiaterméket viszonyítjuk, mint "igaz", az maga is egy konstruktum.
- A reprezentáció fogalmát akkor értjük meg pontosan, amikor belátjuk, hogy a rajtunk kívülállónak tekintett "valóság" maga is a média által konstruált valóság.
- A médiában létrehozott szövegekkel a reprezentációk nem A valóságot, hanem EGY valóságot hoznak létre.
- Ezzel a megközelítéssel az eltérés, elfogultság elemzése felől – ahol feltételezzük, hogy van valami állandó, objektív valóság, amelyhez képest ért félre valamit a média – az intézményesített er?k elemzése felé tudunk haladni, ahol ez az intézményesített gondolkodásmód, rendszer használja fel a reprezentációkat, hogy megkonstruálja és fenntartsa saját ideológiai rendszerét.
» reprezentáció.pdf
http://www.tinyurl.ie/1ly (10th. October.2010)
Creative Commons
